"Egy napon, miközben az egyszeri ember át akart vágni a vadonon, szembetalálkozott egy tigrissel. Elkezdett futni, de hamarosan egy szakadék pereméhez érkezett. Hogy mentse az életét, elkezdett lefelé mászni egy indán. Ahogy mászott lefelé két éhes kisegér, egy fehér és egy fekete, rágni kezdte az indát. Amint lenézett mélységbe, egy másik tigrist látott, amint éppen prédáját lesi. A sziklafal repedésében meglátott azonban egy epret. Leszakította a gyümölcsöt, megette, s így szólt:
– Ó, milyen finom zamatos is ez az eper!" (Zen koan)
A vándor az ember, a vadon a világ. A tigris a halál. Két halál közt függ az élet fonala. Ezt rágja nappal és éjszaka az elmúlás.
Az élet fonalán függ az ember, a vég pedig biztos halál, teljes reménytelenség. A sziklafal repedésében levő eper a mostani pillanat. Ha az ember képes a "most"-ot megpillantani, egész végzetes sorsa egy pillanat alatt megváltozik. Nincs világ, nincs halál, nincs elmúlás, nincs végzet, nincs probléma, csak egy örökkévaló, mindent megváltoztató "most" van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.