Szerintem

Ez van most - szerintem,
az lesz majd - szerintem,
egyik szerintem
hátán lovagol
másik szerintem,
egyszer ezt gondolom,
egyszer azt gondolom,
egyszer így érzem,
egyszer úgy érzem,
egyszer ez vagyok,
egyszer az vagyok.
És kemény vagyok,
és lágy vagyok,
és vad vagyok,
és szelíd vagyok,
és mindegyik vagyok
és egyik sem vagyok.
Háború és béke,
a világ kezdete és vége,
a pusztulás születés,
pusztulás a születés,
a létezés nemlétezés,
létezés a nemlétezés,
a szomorúság boldogság,
szomorúság a boldogság.
Ez is,
az is,
ez sem,
az sem,
egyszerre és sohasem:
csak vagyok,
VAGYOK.

Isten meghallgat

Ha majd bezárom az eget, és nem lesz eső, vagy parancsolok a sáskáknak, hogy tarolják le a földet, vagy ha dögvészt bocsátok népemre, de megalázza magát népem, amelyet rólam neveztek el, ha imádkoznak, keresnek engem és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.
2Krónikák 7:13‭-‬14 RÚF
http://bible.com/920/2ch.7.13-14.RÚF

Ha valami nem úgy megy, mint azt szeretnéd; ha a sorsod úgy fordul, ahogy nem szeretted volna: mit tehetsz?

Imádkozz!

Alázd meg magad Isten előtt, ismerd be, hogy egyáltalán nem érdekelt, mit gondol. Csak mentél a magad feje után, s ha imádkoztál is, csak szájjal tetted, nem a szíveddel. Ez most a megfordulás pillanata. Ne menj tovább arra! Állj meg és csendesedj el! Keresd meg Istent a csendedben, fordulj felé egész arcoddal, teljes erőddel, szíved teljességével!

Alázat, beismerés, elcsendesedés, befelé, felfelé figyelés, imádság, kérés, hálaadás: ez a kivezető út. És Ő mindig meghallgat. És válaszol. A válasz: csend, béke, öröm, meghallgatás, megbocsátás, gyógyulás.

Mindnyájan Istentől tanítottak vagyunk

"Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. Meg van írva a prófétáknál: „És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek.” Aki az Atyára hallgatott, és tőle tanult, az mind énhozzám jön. Nem mintha bárki látta volna az Atyát: csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak. De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem." (János 6:44‭-‬51, http://bible.com/920/jhn.6.44-51.RÚF)

Jézushoz nem jön senki, csak az, akit Isten, az Atya vonz hozzá. Jézus életet ad annak, aki hozzá jön. Nincs szükség többé közvetítőre, papra, mesterre, gurura, mert Isten közvetlenül, személyesen tanítja az embert. Aki Istenre hallgat, az Jézushoz jön; aki nem jön Jézushoz, nem Istenre hallgat. Istent csak Jézus látta, így csak ő tud hitelesen tanítani Istenről. Aki hisz Jézusban, annak élete van, örök élete. Nem ideig-óráig való életet él, hanem örök életet, egy magasabb dimenzióbeli életet. Ennek az életnek a forrása Jézus, úgy, mint a testi életé a mindennapi kenyér. Ez a forrás Istentől jött, a mennyből, mint a pusztában a manna Izrael népének. Önmagát adta oda, testét és vérét áldozta fel Jézus, hogy mi életet nyerjünk. De mivel ő az élet forrása, ezért a halál őt fogva nem tarthatta, feltámadt és él örökké és aki hisz benne, annak ugyanezt az életet adja. Erre tanít mindnyájunkat Isten, mindenkit, aki nem a hamisságra, hanem az igazságra hallgat.

A Jézus-imáról

- Uram, ments meg!

"A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt. Már hajnalodott, amikor Jézus odament hozzájuk a tengeren járva. Mikor pedig a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrémültek, és ezt mondták: Kísértet ez! És ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg! Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél? És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: Valóban Isten Fia vagy!"
Máté 14:24‭-‬33 RÚF
http://bible.com/920/mat.14.24-33.RÚF

- Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek!

"Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta: Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik."
Lukács 18:9‭-‬14 RÚF
http://bible.com/920/luk.18.9-14.RÚF

- Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!

"Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult. Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi az. Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra. Ekkor így kiáltott fel: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam! Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam! Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle: Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak. Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott. És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent."
Lukács 18:35‭-‬43 RÚF
http://bible.com/920/luk.18.35-43.RÚF

http://www.chotki.hu/cikkek/a-jezus-imarol/szentirasi-alapok/a-jezus-ima-szentirasi-alapjai.html

http://www.chotki.hu/cikkek/a-jezus-imarol/ismerteto-a-jezus-imarol/1.-rovid-ismerteto-a-jezus-imarol.html

http://www.chotki.hu/cikkek/a-jezus-ima-gyakorlasarol.html

http://www.chotki.hu/cikkek/a-sziv-imaja---a-jezus-ima---a-vilagban-eloknek.html

Címkék

Van, aki a címkéket gyűjtögeti. Magára, falára, zsebébe, egyiket a másik után.
Van, aki a címkéket leszedegeti. Magáról, faláról, zsebéből, egyiket a másik után.
Van, aki a címkéket látja. Nem gyűjtögeti, nem szedegeti.
Van, aki a címkéket nem látja.

Krisztus él bennem

Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. (Galata 2:20) http://bible.com/920/gal.2.20.RÚF

Most, ebben a pillanatban is ott függök a Golgotán, Krisztus testében, megfeszítve, kezem, lábam átlyukasztva, fejemen töviskoszorú, halálra ítélve kapom - én igazságosan, megérdemelt -  büntetésemet. Most kigúnyolnak, s én kiszenvedve kilehellem lelkemet. Elvégeztetett. Most átszúrják oldalamat - én tökéletesen halott vagyok, halott vagyok. Most eltemetnek, el sötétbe, elzárva, elfelejtve. Halott vagyok, sötét, hideg, élettelen. Most feldereng bennem az Élet, vakító fénysugár, feltámadok, halál, sír nem tarthat fogva. Élek örökké. Kezem, lábam átlyukasztva, oldalamon szúrt seb, de íme élek. Nem én élek már. Eltűnt ez a név, eltűnt az ítéletre méltó istentelen, kevély én. Isten Fia él bennem, Krisztus él bennem, s Lelke, az én lelkem betölt engem. Önmagát adta értem, ezért többé én nem élek: Ő él bennem. Most.