Azt hisszük, a természetben,
a tó partján
csend van.
Azt hisszük, ha bekapcsolják a hangos zenét,
vagy a motoros fűrészt,
akkor elvesztettük
a csendet.
Pedig közben mindvégig
csend van.
Attól függ, melyiket hallgatjuk.
A csend
mindig körbeölel.
A csend nem a hangok hiánya,
hanem belső állapot,
tudatos figyelem
arra, hogy mit engedünk be
a világ zajából.
A tópart neszei,
vagy a madarak csicsergése is
lehet
a csend része,
ahogy a meditációban
a belső nyugalom.
A csend soha nem tűnik el,
csak a fókusz változik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.