A tudat természete

A tudat természete az üresség, mely képes megtelni, állandóan változó tartalommal; majd ismét kiüresedni.
A tudat természete a változás, amint a tudat újra és újra kiürül, miután felvette változó tartalmait.
A tudat természete az éntelenség, a valódi magnélküliség, mely saját lényeg nélkül nélkül tökéletesen alakul át ezzé és azzá, végül ismét az ürességgé, mint a víz a különböző edényekben.
A tudatban összegyűlik az előző tettek következményeinek összessége és ismét újabb "énszerű", "lélekszerű" állapotot hoz létre, mely a körülményektől függően mutatkozik meg és tűnik el. Az énszerű, lélekszerű következmény-csoportosulás születésről születésre testesül meg egy, vagy több testben és cselekszi a tudatnak megfelelő cselekedeteket, míg a tettek következményei meg nem szűnnek.
Helytelen cselekedetek helytelen következményeket, helyes cselekedetek helyes következményeket szülnek, így szüli meg újra és újra önmagát a tudat, melynek természete a körülményektől függő létezés és nemlétezés, üresség és megtelés.
A következmény oka egy előző cselekedet, az előző cselekedet pedig egy előző következményre következmény.
Nincs "más", aki felelős lenne a jelenért, nem felelős érte "én" sem, aki nem található meg sem a névben, sem a testben, sem a tudatban; csak az előző cselekedet.
Nincs "lélek", aki "túlélné" a test megszűnését, csak a tudatban örvénylő tett-következmények hatnak tovább és hoznak létre új és újabb testet, testeket, neveket és "én"-képzeteket.
Nincs "más", aki a körforgást irányítaná, ítélne, feddene, vagy jutalmazna, csak tettek és következmények vannak, akciók és reakciók, helytelenek és helyesek, ártóak és használóak, pusztítóak és építőek; melyek ilyen, vagy olyan mivoltát nem ítéli meg senki "más", felsőbb "hatalom"; csak a maga idejében megmutatkozik, s ennek, vagy annak bizonyul.
Egy, vagy több testben születünk, tudatosodunk, s tudatunk múló tartalma marad velünk ideig óráig az időkön át, míg át nem veszi helyét teljesen egy új következmény, vagy az üresség.
Ez a múlandóság a lényegünk.
Nincs "én", nincs "más", nincs ítélet, nincs erény, nincs bűn, nincs jó, nincs rossz, nincs élet, nincs halál, csak van a tudat, ami megjelenik és eltűnik.

2022. április 12.