
Mint minden csillagnak, neked is életciklusaid vannak: születés, fejlődés, ragyogás, megszűnés. Egyszer fényed kihuny, de hogy előtte mennyire leszel képes tündökölni, az rajtad is múlik. A születés és fejlődés szakaszán át kell menni mindenkinek, ez nem elpazarolt idő; ásványokat, tüzelőanyagot gyűjteni szükséges minden csillagnak. A fejlődés szakaszának végén azonban gondolkodás nélkül meg kell gyulladni. Először kicsit, aztán jobban és jobban. A tűz elkezd lángolni, egyre nő. Megemészt benned mindent. Nem tartasz vissza semmit sem, teljes erőre kapcsolsz. Nincs szükséged tartalékolásra, ez a célod, ezért jöttél. Ha elég gyorsan és elég nagy mértékben mindent beleadsz, az a megtiszteltetés is érhet, hogy szupernóva leszel; galaxisok csillagainak fényével robbansz fel és égsz el, olyan helyeket is bevilágítva, ahova a fény sohasem ért el előtted.
A titok abban van, hogy nem tartalékolsz semmit. Nincs mire és nincs miért. Adj bele mindent, kezdj el végre élni teljes erővel, a gyenge pislákolás nem ér semmit.
Hogy a végén felrobbansz, vagy szétégsz nyomtalanul? A csillagoknak ez a sorsa. A mechanizmusok miatt nem kell, hogy aggódj, Aki a csillagokat készíti, megadott minden szükségeset a ragyogáshoz és ha kell még tüzelőanyag, kérhetsz Tőle. Sokszor kérned sem kell, észreveszi ő a fényes csillagokat, de a még próbálkozókat is. Van még egy alapszabály. Minél több fényt adsz ki magadból, annál több lesz neked, ne félj, egyre többet adhatsz. A fény egyre nő, a meleg fokozódik és egyre több adnivalód lesz, egyre többeknek. Ha nincs még mit adnod, kérj a Készítőtől és ad, ha nincs még meg a galaxisod, keress és találni fogsz, ha elértél oda, zörgess és beengednek.
A cél teljes erővel égni, fényesebben mindennél. Teljes odaadás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.