Vándor

vándor vagyok
s idegen
utam hosszú
szeretem

keskeny és rázós

nem most indultam
még meg nem érkeztem
sokszor elbuktam
el mégsem véreztem

mögöttem kereszt
használt már kicsit
Tőle kaptam kit itt
nem várt más
csak
gúny és kacaj

én függök rajta
Ő mutatta
hogy használjam azt

elbújok néha
és elbukom
elriaszt alakom
átlyukasztanom

lábam keres menetel
többé nem bújok
Előled el

menekülök

de nem Tőled
magam riasztom magam

s e világ

nem érzem itt
otthon magam
keresem mint otthontalan
igazi hazám

hol van a menny
rebegem
felfelé nézek
nem lelem

mert
itt
van
belül