2012. szeptember 18., kedd
Csendesülj
Elméd mélabús magányát
magadnak te hozod,
lelked múló félhomályát
azzal okozod:
túl nagyra engedted,
oly nagyra növelted,
gondolatod megannyi példánya,
ötleteidnek se szeri, se száma,
csillogó, vakító elméd,
villogó, fakító bent még
minden, elmúló káprázat,
nincsen, csak úszó varázslat,
vagy rémisztő, kiúttalan,
csak dermesztő, megoldatlan,
bonyolult, szövevényes,
nyomorult, tekervényes.
Csak csendesülj, szállj alább,
ne lelkesülj, várj tovább,
nincs már egy sem, mi felrepül,
nincs már más sem, mi felderül,
csak csend és semmi,
nem semmi, de benti,
hatalmas örökkévaló,
uralma mindenüttvaló,
most uralkodó,
épp jelenvaló,
Vagyok, aki
Vagyok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.