A bölcs tanító nem siet, nem sürög, nem mutatja magát fontosnak. Keveset beszél, inkább megmutat. Figyeli a hatást, maga helyett tanítványaira figyel. Nem csak céljai vannak, de útja is. Nem akar mindenáron megtanítani valamit tanítványainak, hiszen nem biztos, hogy elérkezett rá az idő; lesz rá lehetőség máskor is. Tudja, hogy a tanítványok nem gépek, így nem képesek folyamatosan maximumon teljesíteni. Figyel rájuk, ezért a gyengébb pillanatokat észreveszi és nem erőlteti, vagy bünteti meg őket a kisebb teljesítmény miatt. Nemcsak a jót mutatja meg, de a rosszra is hoz példát, hogy a jó jobban kiemelkedjék. Nem javítja ki rögtön a rosszat, hagyja a tanítványt is gondolkodni, fejlődni, tapasztalni. Soha nem jut eszébe magát tanítványai feljebbvalójának tartani csak azért, mert ő tapasztaltabb; inkább szolgálója ő a tanítványok felemelkedésének. Nemcsak szavaival tanít, de életével, személyiségével is, s mivel ezek összhangban vannak, a tanítás maga lehet egyszerűen egy hosszú ideig csendben maradás is. A bölcs tanító nyugodt, békés, olyan mint a folyó vize: mindig határozottan előre és lefelé, az alacsonyabb helyek felé halad; ha akadályba ütközik, megpróbálja elmozdítani; ha nem tudja, kikerüli, később úgyis elmossa; mindig hűsíti, elhordozza az embereket; lágyan elringatja, szomjukat eloltja. Ha kis patak érkezik hozzá, kedvesen befogadja, ha nagy folyamhoz érkezik, alázattal eltűnik benne. Sohasem tétlen. A bölcs tanító tökéletlen, mindig tanul, a példákból és a hibákból egyaránt: jó tanítvány.
Mindannyian tanítói és tanítványai vagyunk egymásnak, s magunknak. Tanítani, tanulni kell mindig, bölcsen, alázattal.
"a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el se veszíti."
(Tao Te King)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.