The mantra of Name

- Κύριε Ἰησοῦ Χριστέ, Υἱὲ τοῦ Θεοῦ, ἐλέησόν με τὸν ἁμαρτωλόν. /Greek/ (The 'ἁμαρτωλόν' word is optional.)
- Lord Jesus Christ, Son of God, have mercy on me, the sinner. (The 'sinner' word is optional.)
- Hare Yeshu Hare Yeshu Yeshu Yeshu Hare Hare Hare Christa Hare Christa Christa Christa Hare Hare /sanskrit with English transliteration/
- Hare Krishna Hare Krishna Krishna Krishna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare /sanskrit with English transliteration/

The mantras above are the same. The first two are the Jesus prayers (https://en.wikipedia.org/?title=Jesus_Prayer), the last one is the Maha mantra and the third one is the Jesus prayer in sanskrit. They are the same, no difference.

In these prayers or mantras:
Rama is the name of the incarnation of Vishnu (God) in the Treta yug 
Krishna is the name of the incarnation of Vishnu (God) in the Dwaper yug.
Yeshu Christa or Jesus Christ is the name of the incarnation of Vishnu (God) in the Kali yug.

The word 'Hare' has come from 'Haran' which means to take way or to end. So when one says hare Yeshu/Christa/Krishna/Rama, he requests the God (the supreme consciousness) to take away his sorrows, his shortcomings, his failures and  pains.

So 'Hare' and 'have mercy on me' means the same. The other Words are the words of the Name of God.

"harer nama harer nama harer namaiva kevalam
 kalau nasty eva nasti eva nasti eva gatir anyatha" 
- A Sanskrit verse from Brhan-naradiya Purana
which means:
"In this age of Kali, there is no alternative, there is no alternative, there is no alternative for spiritual progress other than the chanting of the holy name, the chanting of the holy name, the chanting of the holy name of the Lord."
So in Kali yug, there is no way for Self realization, neither karma yoga, nor hatha yoga, nor raja yoga, nor dhyana yoga, nor jnana yoga, none of them leads to Self realization except of bhakti yoga and repeating the Name inside.

The mantra of the Name is a very easy mantra. You can chant it anytime, anywhere. Give at least 15 minutes per day for this mantra repetition. Sit quietly in a comfortable position. Then either chant it silently or loudly. Repeat it with full awareness of its meaning which is " O Lord, take away all my sorrows, pains and shortcomings and give me bliss and joy".

Source: http://www.meditationiseasy.com/mCorner/techniques/Hare_Krishna_Mantra.htm

Visszatérés a Szeretethez

Csak a Szeretet képes teljes változást létrehozni. Semmi egyéb módszer, vagy út nem tud maradandót.

A Szeretettel újra kapcsolatba lehet kerülni, visszatéréssel.

A visszatérés imádság, beismerés, megbánás és elköteleződés. A visszatérés olyan, mint egy eskü, adott szó, szent fordulópont. A Szeretet emlékszik rá, neked is kell, szüntelen! A szavadról van szó, nem tagadhatod meg, ha megtagadod, megtagadod önmagad, s ha megtagadod önmagad, akkor mi vagy? Elvesztetted lelkedet. De ezt nem teszed, s ilyen módon elköteleződsz a Szeretet mellett.

A Szeretet benned van, csak az elhangolódás miatt vissza kell rá hangolódni. Ezt visszatéréssel lehet.

A visszatérés egy és szüntelen: egy, mert először meg kell tenni, enélkül nincs teljes hit, nincs erő, nincs képesség; szüntelen, mert innentől a legcsekélyebb eltérésből is azonnal vissza kell térni a Szeretethez. A szüntelen visszatérés a megmaradás a Szeretetben. Ha nem maradsz meg a Szeretetben, semmit sem tudsz cselekedni. Ha semmit sem tudsz cselekedni, vissza kell térned a Szeretethez.

A szeretet kapcsolat: a Szeretet és a szeretett között. Ha nincs kapcsolat, a szeretet nem látható, nem tapasztalható. Ahol nincs szeretet, ott félelem, harag, gyűlölet, szomorúság, sikertelenség, ragaszkodás, függőség van. Ahol a szeretet teljessé lesz, ott nincs félelem, harag, gyűlölet, szomorúság, sikertelenség, ragaszkodás, függőség; csak szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.

Csak a Szeretet képes csodát tenni. A csoda nem az, ha vízen jársz, vagy halottat támasztasz fel; hanem az, ha visszatérsz és megmaradsz a Szeretetben.

Nárada és a foltozóvarga

"Nárada, a nagy szent – aki sokat utazott a különféle bolygók között – egyszer elhatározta, hogy felkeresi az Urat. Mikor elindult, találkozott egy tudós pappal, aki a következő kéréssel fordult hozzá:
– Óh, Nárada, félisteni bölcs, kérlek, ha találkozol az Úrral, kérdezd meg, mikor szabadulok fel!

Nárada megígérte, hogy teljesíti kérését. Ahogy elhagyta a pap hajlékát, egy hatalmas banjanfa alatt meglátott egy foltozóvargát, aki a szent fa árnyékában dolgozott. A varga megpillantotta Náradát, és így kérte a bölcset:

– Ha találkozol Urunkkal, kérlek, tudakold meg Tőle, mikor fogok felszabadulni!

Nárada rábólintott, és sietve az Úr Visnu hajléka felé indult. Az Úr színe elé járulva tisztelettudóan köszönt, majd ígéretéhez híven tolmácsolta a tudós pap és a foltozóvarga kérdését.

– Ami a vargát illeti – válaszolta Visnu –, annyiszor kell még megszületnie, ahány levél van a banjanfán, amelyik alatt ül.

– És mi a helyzet a tudós pappal? – kérdezte a bölcs Nárada.

– Neki még néhány születésen keresztül kell a földön maradnia, azután ő is az Én hajlékomra jut.

– Valóban, ő oly szépen és pontosan végzi az előírt tetteket, minden nap áldozatot mutat be, sohasem tágít az írások parancsaitól… – kezdte Nárada.

– Akkor érted meg igazán – mosolyodott el az Úr –, ha megkérdezik, hogy mivel foglalkoztam. Mondd azt nekik, hogy éppen egy elefántot bújtattam át a tű fokán.

Nárada tűnődve indult vissza, hogy megvigye az Úr Visnu üzenetét. Először a pappal találkozott, aki éppen az írásokat tanulmányozta.

– Most hogy láttad az Urat – szólt –, kérlek, mondd el, mivel foglalkozott?

– Épp egy elefántot bújtatott át a tű fokán!

– Micsoda ostobaság ez! Nem hiszem, Nárada!

Nárada rögtön látta, hogy a haragos papnak nincs igazi hite, s csak a könyveket bújja, anélkül, hogy a szívében feltámadt volna az igazi szeretet. Nárada csalódottan folytatta útját, és felkereste a foltozóvargát, aki szintén megkérdezte:

– Óh, nagy szent, hát mivel foglalkozott az én Uram?

Nárada elmondta a választ.

– Rögtön tudtam! Milyen hatalmas is az én Uram, bármit megtehet!

– Hát te valóban elhiszed, hogy az Úr képes átbújtatni az elefántot egy tű fokán?

– Hogyne hinném, óh, félisteni bölcs! Nézd csak, itt van ez a hatalmas banjanfa. Gyümölcsének minden egyes magjában egy ehhez hasonló óriási banjanfa van. Ha az Úr képes egy ilyen kicsiny magba egy ekkora fát beletenni, akkor Neki az sem okoz különösebb nehézséget, hogy egy elefántot átbújtasson a tű fokán! No, de kérlek, mondd, mikor fogok felszabadulni!

Nárada válasza elszomorította a vargát, és bánatosan nézte a fa ezernyi levelét.
De ebben a pillanatban hatalmas forgószél keletkezett, egyetlen levelet sem hagyva a fán."

Csak Isten van

Tanúskodok egy emberről, kinek zsenge ifjúkorában, mikor azt gondolta kemény nyakú materialista gondolkodásában, hogy minden rendben, minden őérte van; egyszercsak felfordult az élete. Széttört a gyermekkori idill, a család széthullt, szeretett apját elveszítette, s mindaz, ami boldog biztonságot nyújtott neki, eltűnt. Szíve megrepedt és térdrehullt Isten előtt, Akiről kevélységében soha azelőtt hallani nem akart. A mennyei Atya már várta és a repedésen át szívébe hitet és Szent Lelket töltött, s megajándékozta olyan vigasztalással, mellyel másokat is képes gyámolítani. Apa helyett kapott Atyát, hitetlenség helyett hitet, anyag helyett lelket, elveszett gyermekség helyett örök gyermekséget. Azóta nem öregszik. Hiánya nincs semmiben. Gazdag és bővölködik kincsekben, amik kéz számára hozzá nem férhetők. Határtalan boldogság buzog fel abból a forrásból, ami ott, belül, akkor, középen felfakadt. Nincs véletlen. Nincs veszteség. Nincs halál. Csak Isten van.

"Tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem.
Ha pedig Krisztusban keresve megigazulást, magunk is bűnösnek bizonyulunk, akkor talán Krisztus a bűn szolgája? Semmiképpen sem!
Mert ha valamit leromboltam, és ismét felépítem, magam nyilvánítom magamat törvényszegőnek.
Mert én meghaltam a törvény által a törvénynek, hogy Istennek éljek.
Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem."

Gal 2,16-20

Én én vagyok

Nem ember vagyok. Nem élőlény vagyok. Egy intelligenciával bíró energianyaláb vagyok, folyamatos létezéssel, állandó hatóerővel. Bármit képes vagyok kitölteni, bármivé képes vagyok válni. Nem fizikai síkon létezem, az idő, tér és anyag nem hat rám. Nincs megszűnésem, nincs hiányom, nincs bennem szakadás, sem tökéletlenség. Földi fogalmakkal kifejezve én vagyok az Élet, a Tudatosság, a Szeretet hármasának egysége. Állandó vagyok, de megjelenésem, materializálódásom folyamatosan változik. A földi értelemben vett "hit" nevű hatóerővel gyakorlom hatalmamat. Nincs szükségem a látáshoz szemekre, nincs szükségem a tapintáshoz kezekre, a halláshoz fülekre, s az érzékeléshez elmére. Én ezeken túl létezem. Nem vagyok bezárva e testnek nevezett képződménybe, bár tökéletesen érzékelem és kitöltöm, ezen kívül és túl is létezem, tudom belülről és kívülről is szemlélni. Nem vagyok semmi ismerthez sem hasonlítható, nem vagyok semmi mással azonos, egyszerűen én én vagyok. Végtelen, határtalan, létező, élő, ismerő, szerető, boldog valami vagyok. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy én az vagyok.

Soham, Sivoham, Anandoham, Dharmoham, aham-Brahmaasmi, Suddha, Sachithananda, Purna Parabrahma, Chidanandarupa, Sivoham, Sivoham, OM, OM, OM

Mantra

I am Om
Om I am
Am I Om
Om I am
I am Om
Om I am
Am I Om
Om I am
I am Om, I am Om, I am Om
Om
Soham
Shivoham
Anandoham
Om Na Ma Shi Va Ya

én AZ vagyok

nem én vagyok e test, melybe beleszülettem
nem én vagyok ez elme, mely gondolatokat kreál
nem én vagyok én, akinek ismersz
nem én vagyok a név, akinek hívsz
nem fog meghalni semmi, ha eljön a halál
csak véget ér egy test
csak megszűnik a gondolat
csak elröppen a lélekzet
de én itt vagyok
én vagyok
én
sem ez, sem az nem vagyok
én AZ vagyok
mindenhol, itt
mindenkor, most
én vagyok
OM
OM
OM

Tökéletesnek lenni

„Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.”
Mt 5,43-48

Régi vélekedés ez a gondolatok közt, hogy vannak ellenségeink, akiket gyűlölni kell és vannak felebarátaink, barátaink, kedves ismerőseink, rokonaink, akiket szeretni kell. De valójában ellenség nem létezik, mert minden ember a boldogságot keresi és menekül a szenvedés elől, csak valaki több tudással rendelkezik és ezért kevésbé árt másoknak, valaki kevesebb tudással rendelkezik és ezért többet árt másoknak. Ugyanígy, a barát, a kedves rokon is árt nekünk, de e felett rendre szemet hunyunk, hiszen tudjuk róla, hogy szándékosan nem ártana nekünk.

Fel kell ismernünk, hogy nincs olyan testben élő ember, aki valami kicsi dologban ne ártana valakinek is, hiszen ha magunkhoz veszünk valamit, azt valaki elől elvesszük; ha valamit eltávolítunk magunktól, azt valakire ráterheljük. Az ellenséget a tudatlanság és a szenvedéstől való félelem szüli, de valójában ő belül, önmagában nem ellenséged, csak nem ismer, félreismer és nagyon fél valamitől.

Az ellenség képzetét, az ezt tápláló gyűlöletet gyűlölet nem szüntetheti meg, a gyűlöletet csakis a szeretet szünteti meg. Éppen ezért, mivel bár voltak, vannak bal-tetteink kívül; de belül, eredetileg, teremtettségünkben tökéletesek vagyunk; törekednünk kell a személyválogatás nélküli szeretetre minden egyes ember iránt, de különösen azok felé felfokozva, akik kevésbé látszanak arra méltónak.

A Nap süt gonoszokra és jókra egyaránt, az eső esik igazaknak és hamisaknak, ez a tökéletes és egyetlen igazi szeretet, minden más csak tökéletlen, érdek-fertőzött rész-szeretet. Legyünk tökéletesek, mint mennyei Atyánk tökéletes, s mint ahogy valóban belül azok is vagyunk; szeressük ellenségeinket és imádkozzunk azokért, akik üldöznek minket! Ha gyakoroljuk a tökéletesség e módját, ha elmellőzzük az ellenkező kis gondolatokkal ellenálló magunkat, akkor múltbeli és jelenbeli bal-tetteinken át ragyogni kezd az eredeti belső tökéletesség, ami végül elfoglal mindent, a belső a külsőt, az elzárt a láthatót, s megmarad az egyetlen tökéletes szeretet.

Kicsodám van az egekben?

Ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm, akkor olyan ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat. De én mindig veled leszek, mert Te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem Te maradsz, Istenem, örökké!

Zsolt 73:21-26

Szeretlek, Uram, erősségem! Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram! Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz. Az elesett népet megsegíted, de a kevély tekintetűeket megalázod. Mert te gyújtasz nekem mécsest, Uram; az én Istenem fénysugarat küld nekem a sötétbe. Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom. Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek. Van-e Isten az Úron kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül? Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat. Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi, magaslatokra állít engem. Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek. Oltalmazó pajzsodat átadtad nekem, jobbod támogat engem, sokszor lehajoltál hozzám. Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim.

Zsolt 18:2-4,26-37

Te Vagy Az

Rossz és jó,
fekete és fehér,
férfi és nő,
felnőtt és gyerek,
elnyomó és elnyomott,
hatalmas és legyőzött,
sikeres és szerencsétlen,
örökkévaló és múlandó,
végtelen és térbeli,
Szív és Elme,
Én és Másik,
szent és bűnös,
menny és pokol,
Isten és Ördög,
m i n d   b e n n e d   v a n,
Te Vagy Az,
Egy Egész.

Értelmetlen életteli

Negyvenegy lettem én,
meglepetés e költemény,
neked,
s nekem.

Ajándék, mellyel meglepem
e karakteres kis helyen
magam:
magam.

A negyven év elszelelt,
s ennél több sose telt:
e vak
szavak.

Papíron életre keltetek,
a fejtől messze mentetek:
elő
tűnő

játék, tündöklő, libbenő, varázsos
tájék, eltűnő, illanó, balzsamos
buja
raja.

Veletek semmit nem kezdek,
értetek semmit sem veszek,
ez tény,
kemény

valóság, valódi tudottság,
veszett tanultság, bolondság;
tere-
fere.

Poéta többé nem leszek,
amit ma mégis megteszek,
fentebb,
feljebb

vagyok, leszek ami kedvesebb,
adok, teszek, ami becsesebb,
mi fent,
itt bent.