Az imádsághoz vezető úton az első szükséges dolog a szegénység, a hiány, az üresség. Gazdag, tele, hiánytalan ember nem kezd imádkozni.
A második a sírás, a kétségbeesettség, a "Te vagy az utolsó reménységem" állapot. Amíg az ember jól szórakozik kedves játékaival és sokféleképp képes jó lenni, s jót tenni, addig nincs imádság.
A harmadik a szelídség, az erőszakmentes, higgadt, szeretetteli állapot. Erőszakos, önző, törtető ember magáért él, de máshoz, másért közeledni nem kezd; így imádság nem lesz.
A negyedik az igazság áhítása, oly mértékben, mint az étel, ital. A szüntelen imádságban az elme elcsendesedik, a kavargó gondolatok eltűnnek, az igazság, a valóság előtűnik. Aki ehhez hozzászokik, az imádságra is vágyik.
Az ötödik az irgalmasság. Irgalmasként csak az viselkedik, aki tudja, hogy ő maga is irgalmasságra szorul. Az irgalom, a könyörület kérése Istentől maga az imádság: Uram, irgalmazz! Hare Krishna! Kyrie eleison! Az irgalmas irgalmasságának forrása az imában nyert irgalom.
A hatodik a tiszta szív. A rossz lelkiismeret, a kedvezőtlen cselekedetek, az embert az imádságtól elvonják. Az imádság pedig az embert vonja el a kedvezőtlen cselekedetektől, s ad jó lelkiismeretet. Ha nem vonzó az imádság, nem tiszta a szív.
A hetedik a béke, a béke teremtésének vágya. Az imádság békét teremt bennünk és ha bennünk béke van, környezetünk is békéssé válik. Ezért ha bárhol békétlenséget, nem tetsző dolgot tapasztalunk, annak elsődleges megszüntetési módja nem a háborgás, hanem az imádság.
A nyolcadik az igazság, amelyért üldöztetést szenvedünk. Az imádkozó ember életében annyira kitűnnek az előző hét jellemzői, annyira más lesz járása, beszéde, tettei, hogy ezt sokak képtelenek lesznek megérteni, s a meg nem értés, az idegen-érzet ellenségességet szülhet. De aki mindvégig kitart a szüntelen imádságban és hagyja, hogy a nyolc kis bimbó kinyíljon lelkében, az hamar rálel azok szárára is, mert ez a növény, ez a tő, amiről mind fakad: a boldogság. Ott van bennünk.
A második a sírás, a kétségbeesettség, a "Te vagy az utolsó reménységem" állapot. Amíg az ember jól szórakozik kedves játékaival és sokféleképp képes jó lenni, s jót tenni, addig nincs imádság.
A harmadik a szelídség, az erőszakmentes, higgadt, szeretetteli állapot. Erőszakos, önző, törtető ember magáért él, de máshoz, másért közeledni nem kezd; így imádság nem lesz.
A negyedik az igazság áhítása, oly mértékben, mint az étel, ital. A szüntelen imádságban az elme elcsendesedik, a kavargó gondolatok eltűnnek, az igazság, a valóság előtűnik. Aki ehhez hozzászokik, az imádságra is vágyik.
Az ötödik az irgalmasság. Irgalmasként csak az viselkedik, aki tudja, hogy ő maga is irgalmasságra szorul. Az irgalom, a könyörület kérése Istentől maga az imádság: Uram, irgalmazz! Hare Krishna! Kyrie eleison! Az irgalmas irgalmasságának forrása az imában nyert irgalom.
A hatodik a tiszta szív. A rossz lelkiismeret, a kedvezőtlen cselekedetek, az embert az imádságtól elvonják. Az imádság pedig az embert vonja el a kedvezőtlen cselekedetektől, s ad jó lelkiismeretet. Ha nem vonzó az imádság, nem tiszta a szív.
A hetedik a béke, a béke teremtésének vágya. Az imádság békét teremt bennünk és ha bennünk béke van, környezetünk is békéssé válik. Ezért ha bárhol békétlenséget, nem tetsző dolgot tapasztalunk, annak elsődleges megszüntetési módja nem a háborgás, hanem az imádság.
A nyolcadik az igazság, amelyért üldöztetést szenvedünk. Az imádkozó ember életében annyira kitűnnek az előző hét jellemzői, annyira más lesz járása, beszéde, tettei, hogy ezt sokak képtelenek lesznek megérteni, s a meg nem értés, az idegen-érzet ellenségességet szülhet. De aki mindvégig kitart a szüntelen imádságban és hagyja, hogy a nyolc kis bimbó kinyíljon lelkében, az hamar rálel azok szárára is, mert ez a növény, ez a tő, amiről mind fakad: a boldogság. Ott van bennünk.
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.
Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.
Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.