Minden szenvedés forrása az "én" gondolata és az "enyém" érzése. A tovatűnő boldogságé szintén. Távolítsd el az "én" gondolatot, vagy az "enyém" érzést és eltűnik a szenvedés is. Ha eltávolítod az egyiket, eltűnik a másik is. Az "én" újra "én" akar lenni és ezért bármivel, amivel érintkezik: azonosul. Az "enyém" újra "enyémet" akar érezni és ezért bármit, ami útjába kerül: meg akar szerezni. Ez a vágy forrása, amiből a világ szenvedése származik. Vedd észre, hogy ahol baj történik, mindig ott vagy te, vagy a tiéd, s bármi, ami tudomásodra jut, abban a szenvedés téged érint, vagy a tiédet. Lásd meg, hogy valójában nincs "én" és nincs "enyém" sem. Ha az egyiket meglátod, feltűnik a másik is. Ismételd magadban szünet nélkül: "köszönöm" és eltűnik az "enyém". Ismételd magadban szünet nélkül: "szeretlek" és eltűnik az "én". Vagy egyszerűen csak vesd alá magad Istennek egészen mindenben, ha az könnyebb számodra. Ez a szenvedés megszüntetésének közvetlen és végleges módja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.