Tetteidet ne a vágy vezesse, s ne is a félelem, ne a kedv, vagy a nemtetszés.
Hanem a hála és a szeretet, a kötelesség.
Ne rohanj a múltból a jövőbe.
De nyugodj meg a jelenben.
Ne várj a mennyországra, a megvilágosodásra.
De vedd észre azt itt és most, a szívedben, benned.
Ne légy reaktív, aktív, azonnali.
De hagyd, hogy a kezek, lábak, s elme megtegyék dolgukat.
Ne vágyj a csendre, nyugalomra, pihenésre.
De vedd észre azt a zajban, a cselekvésben, a fáradozásban.
Ne gondold, hogy te cselekszel, te változtatsz, te mész előre.
De vedd észre, hogy te csak vagy, s a cselekvés áramlik körülötted és az elemek teszik a dolgukat.
Ne hidd azt, hogy kicsi, kevés, beteg, csúnya, szegény, képtelen, szerencsétlen és szenvedő vagy. Ez egy bálvány.
De hidd el, hogy a nagy, a sok, az egészség, szépség, gazdagság, képesség, jó szerencse és boldogság az alaptermészeted. Ez Isten benned.
Ugyanazzal az erővel, amivel a dolgokon bosszankodsz,
örülhetsz is felettük.
Ugyanazzal az erővel, amivel megbetegíted,
meg is gyógyíthatod magadat.
Ne várj több Megváltót, prófétát, mestert, gurut, módszert.
De ismerd fel, hogy ők mind rád mutatnak: te vagy az.
Ne keresd tovább az örömöt kívül.
De vedd észre, hogy az öröm forrása te vagy. Szüntelen, korlátlan, féktelen, végtelen örömé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.