Nán jár?

Volt egyszer egy ember, aki részt vett Kuruksetrán, a nagy csatában. A csata utolsó napjaiban, mikor már majdnem mindenki meghalt, ő még Krisna és Ardzsuna seregében harcolt. Hajnal volt és kezdődött az új ütközet, s mindenhol baljós előjelek látszottak. Szívét mérhetetlen bánat öntötte el a veszteségek láttán. Zokogott, hogy Durjódhana miért folytatja ezt a nagy gonoszságot és miért harcol az élő Isten ellen, amikor tudja, hogy sosem nyerhet. A csata aztán véget ért és mindenki meghalt, vagy abban, vagy utána. És látta ez az ember, hogy ez is ő volt. És ő volt az előtte és utána is. És ő volt előző korokban a szerzetes, de ő volt a jógi és ő volt a pap is. És ő volt a keresztény és ő volt a buddhista és ő volt a Síva-hívő hindu is. A bölcs és az együgyű, a szép és a szörnyeteg, az üldöző és az üldözött. És látta, hogy korokon át él és sosem hal meg. Csak a teste foszlik le róla és jön létre megint. És mivel ez is, az is ő volt és ő az, nem ragaszkodhat egyikhez sem, mert ezzel megtagadná a többit. S ezt mondja: "Ez is, az is én vagyok, és ez sem, az sem vagyok én. Egyik sem vagyok és mindegyik vagyok. Ki vagyok én?".