Bújócska

Az élet egy bújócska, egy játék, ahol az ember igazi Énje, valója, az Önvaló hol előbukkan, hol eltűnik. A teremtett világban a Teremtő itt is, ott is megnyilvánul. Az anyagiban fel-feltűnik a lelki. Az illúzión keresztül átszüremlik a tiszta tudás fénye. Az ember lelki útjának elején azt hiszi, hogy ő a test és az anyaggal azonosítja magát. Mikor végre észreveszi, hogy az evolúció nem a primitív anyagból lett magasabb létformákká, hanem a lélek nyilvánította ki magát egyre anyagibb formákban, sürgető vágyat érez a megszabadulásra, hogy egészen lelkivé legyen. De ez csak a régi anyagi karrierizmus spirituálissá konvertálása, a test alapú gondolkodás maradványa. A lélek igazán az anyag fogságából akkor szabadul meg, mikor már nem akar megszabadulni. Nem azonosítja magát az anyaggal és boldogan elfogadja a bújócska állapotát és elkezd játszani. Aki elméjében ismét gyermekké lesz és a lélekkel örömmel játszik akármeddig, az másodszor született és megszűnik szenvedni.