2025. november 13., csütörtök

Négy piszkos tény

- Szar az élet.
- Azért szar, mert mindig más kell, mert semmi nem jó, ami van.
- Ha jó lenne, ami van és nem kéne mindig más, az élet nem lenne szar.
- Hogy erre ne mindig utólag gyere rá, ki kell szakadnod a szar életedből és ránézni kívülről. És bevallani magadnak, hogy hülye voltál már megint. És lejönni a magas lóról és azt és ott élni, amiben vagy. Vagyis fejbe kell vágnod magad, hogy észhez térj. És az utolsó szar, hogy nem elég egyszer fejbe vágni magad, hanem naponta kell, sokszor, mert ha nem, megint és megint hülye leszel, az élet meg megint szar.

- Bónusz pont: ahhoz, hogy kigyere a szarból, nem ugrálni kell kifelé belőle, hanem jól kell taposni benne, mint a béka aki beleesett a tejbe.

Éberség.
Nyugalom.
Fókusz.
Elengedés.
Beismerés.
Alázat.
Hála.
Munka.

2025. november 6., csütörtök

Gyógyul

Békét találok magamban.
Csendet a mélyben,
ahol megnyílok a bizalom,
az elfogadás, az oltalom,
és az őszinteség előtt.
Elfogadom érzéseimet,
és megfigyelem,
ahogy a szívem gyógyul.

2025. október 30., csütörtök

A természet nem szenved

A szél fúj. Erősebben, gyengébben, de nem szenved. 
A fa kisarjad és elkorhad. De nem szenved.
A folyó megárad és elapad: de nem szenved.
A napsütés kifényesedik és az ég beborul. De egyik sem szenved.
A róka jóllakik, vagy csapdába esik. De nem szenved, még ha fáj sem.

Csak az szenved, aki vágyik.
Csak az vágyakozik, aki nem lát.
Csak az nem lát, aki nem éber.

Nem én vagyok

Nem én vagyok a boxzsák. Nem én vagyok a cipőkaparó. Nem én vagyok a telefonkagyló. Nem én vagyok a takaró. Nem én vagyok a színes köd. Nem én vagyok az ölelés. Nem én vagyok a fagylalt. Nem én vagyok a megerősítés. Nem én vagyok a helyeslés. Nem én vagyok a dicséret. Nem én vagyok a buksi-simogatás. Nem én vagyok a káprázat. Nem én vagyok a vállveregetés. Nem én vagyok a monológ tere. Nem én vagyok a bántható. Nem én vagyok a büntethető. Nem én vagyok az okolható. Nem én vagyok az, akit használhatsz.

én
ezen
mind
túl
vagyok
.

2025. október 25., szombat

Elmúlás van

Üres asztal mellett
kihűlt pad áll
csendes tisztás szélén
hideg tűzrakóval
elmúlt nyár
de még itt a
szélben szálló fenyőillat
a
susogó erdő
halk zajokkal teljes csend és
zöldes-sárgás-rozsdabarna-színű szabad tér
s a
horizonton lebukó Nap
a
csendben elmúló ősz.

2025. október 24., péntek

Májá

Májá, így mondják néhol: káprázat. 
"Karavanszeráj" másképp, bejössz, kimész. Egy pillanat az egész.
Egyedül jössz e világba, és egyedül mész is el belőle. 
Mindenki más csak átmeneti pajtás.
Májá, káprázat, lílá, vagy játék.

"Imolai Gábor: J Á T É K

J Á T É K
ez egy játék
csak megfigyeled
de nem komoly
vannak neki szabályai
nincsen komoly következmény
csak úgy teszel, mintha
valójában mégis
megfigyelő vagy
aki nem csinálod
de mégis
nem te
csak tagjaid, ők
te csak játszol
a cél, hogy örülj
a többiek is örüljenek
találd meg minden lépésben
nem a végén fogsz majd
légy bohóc
nem komoly
nem fontos, ha nyersz
nem fontos, ha veszítesz
nincs fontos
tartsd be a szabályokat és lépj
lépj és utána léphet más
aztán megint te jössz
örülj
néha kimaradsz
néha vége
aztán megint elkezdődik
örülj
sokféle játékból áll
ne ragadj le egynél
tudd a szabályokat
vedd komolyan
ne vedd komolyan
örülj
aki komolyan veszi, már nem játszik
vedd komolyan csak a szabályokat
és játssz örömmel, vidáman
úgy játszod, ha nem játszod
és nem játszod, ha játszod
a kereső nem keres
keres, aki nem kereső
megtalál, ki nem kereső
és elveszít, aki kereső
részt vesz benne, ki nem vesz részt
nem vesz részt, ki részt vesz
cselekszik, ki nem cselekszik
nem cselekszik, ki cselekszik
dolgozik a semmittevő
semmit sem tesz a dolgozó
gazdag a nincstelen
koldus a gazdag
beszél, aki csendben van
nem mond semmit, ki beszél
az erős gyenge
a gyenge erős
a bölcs bolond
a bolond bölcs
egészséges a beteg
és beteg az egészséges
a vak lát
aki lát, nem lát
hall a süket
a halló süket
a komoly komolytalan
a játszó komoly
játék
örülj
J Á T É K

2013. december 13., péntek"

2025. augusztus 1., péntek

TL;DR szeretet

Ha szép szavakat használok, sokat mondom, hogy "szeretlek", és küldözgetem a szívecskés emojikat is, de közben nem érdekel más, csak én - nem keresek senkit, nem segítek senkinek, olyan üres és fájó vagyok, mint a tornasíp nulladik órán reggel.

Ha diplomákat szerzek színötössel, vagy nagy zsetont, ha zseni vagyok, vagy egy mágus, de senki sem érdekel, mindenkit leszarok, annyit se érek, mint egy leejtett telefon.

S még ha jótékonykodom, segítek, töröm magam másokért - de igazából nem érdekelnek, nem emlékszem mit mondtak, csak a kredit számít, meg a lájk, mégsem jó nekem; az egész műanyag.

A szeretet nem követel azonnal választ, figyelmet, nem várja el a viszonzást. A szeretet nem kritizál, nem ítélkezik, hanem meghallgat, megért és támogat. A szeretet nem hasonlítgat, nem versenyez másokkal. Nem akar valaminek látszani, nem mutogatja, hogy milyen menő. Nem hiszi, hogy ő tudja a tutit, és mások mind hülyék.

A szeretet nem bánt. Sem szóval, sem hallgatással, sem provokációval, sem manipulációval, sem ütéssel, sem azzal, hogy nem ölel meg. A szeretet nem bánt. Nem várja, hogy visszakapja, nem azért segít, mert neki jó. Nem lobban rögtön haragra, hanem megpróbál uralkodni magán. Nem jegyzi meg a sérelmeit, nem ír feketelistát, nem gyűlöl senkit sem. A szeretet nem bánt.

A szeretet nem örül a színlelésnek, de mindentől boldog, ami igazi. Nem fél nemet mondani, nem fél kimondani.

A szeretet felkel, még ha fáradt is, betakarja, ha valaki meztelen. Bízni próbál, amikor mindenki más kétségbeesik. Remél, még a sötétben is. Kitart, amikor már senki más nem marad.

A szeretet nem egy múló hangulat, nem csak egy érzés nyaralás közben. A szeretet nem langyos, nem fáradt legyintés mindenre. A szeretet lobogó szándék. Tudatosság, aminek iránya van. Tett. Újra és újra. És megint. Nem ér véget, mint egy beszéd, egy téma, vagy egy szám a Spotify-on.

Mert minden más csak egy, véges valamiről szól.

A szeretet pedig mindenről.

Fejlődünk, öregszünk, de felnőtté csak akkor válunk, amikor elhagyjuk a felelőtlenséget és vállaljuk a felelősséget. A felelősség pedig a szeretet létének jele.

A szeretet a legnagyobb erő, amit megismerhetünk. Mert a szeretet tudás is. Egy mező, egy másik dimenzió.

A szeretet közel van. A szeretet közli magát. A szeretet egy fáradt hétfő reggel megint. Türelem a dugóban. Egy "ne haragudj" belül. Egy "ráírok mégis". Egy "megpróbálom megint". Végül csak ez lényeges.

2025. május 11., vasárnap

Eltűnőben

Eltűnök éppen.
Feloldódom a kislányom mosolyában.
Fel a nevetésében.
Hogy tartom az anyagot a szerelmemnek.
A teret a családomnak.
És közben mindig beleoldódik kicsi belőlem is.
Mint a gyertya kanóca a lángba.
Sűrű bolygó ez a Föld, itt így megy.
Csiszol, lefelé.
Égek, elfelé.
Fogynak perceim.
Fogy levegőm.
Fogy időm.
És mégsem fogyok soha el.
Csak átalakulok.
Más örömében tovább létezem.

2025. április 8., kedd

Sötét kor

Káli júga azt jelenti, sötét kor. Úgy pár ezer éve kezdődött, jellemzője az együttérzés csökkenése, mikor az ember a társadalomért nem tenni akar, csak egy eszköznek nézi, amit kihasznál. Mikor az ember a családért nem tenni akar, csak egy eszköznek nézi, amit elhasznál. Mikor a másikat is csak egy tárgynak nézi a saját egyéni boldogulása útján. A parttalan materialista individualizmus kora ez, amikor az "én" mindenki előtt való, amikor egyik hagyja elpusztulni maga mellett a másikat. Szellem, spiritualitás, hit, vallás, erény, erkölcs csak nevetség, vagy üldözés tárgya; mindazzal együtt, ami másnak magasztos, emelkedett, vagy egyszerűen csak szép álom. Másképp nevezve, ez az elállatiasodás kora.

Śrīla Prabhupāda ezt mondta róla:

„A Kali- yuga nagyon gyorsan terjed, és bárhol, ahol a Kali- yuga erőteljesen jelen van, ez a négy elem nagyon kimagasló lesz: korlátlan szexualitás, szerencsejáték és húsevés és mámorítószerek fogyasztása. Mikor emberek hozzászoknak mindehhez az értelmetlen dologhoz, azt gondolják »Mi a baj ezekkel?« De ez az emberi civilizáció leggyalázatosabb része. Bárki, aki elmerül ebben a négy dologban, el sem tudja képzelni hol is van és hogyan szabadulhatna meg a feltételekhez kötött világból. Ez tehát a tisztító folyamat.”

Forrás: https://vanipedia.org/wiki/HU/680310b_Lecke_-_Srila_Prabhupada:_Nekt%C3%A1rcsepp_-_San_Francisco

Śrīmad-Bhāgavatam elektronikus e-könyv:
http://sb.vanipedia.hu
http://bhagavatam.hu
http://vanipedia.hu/srimad-bhagavatam

Bhagavad-gītā elektronikus e-könyv:
http://bg.vanipedia.hu
http://srimad-bhagavad-gita.hu
http://vanipedia.hu/bhagavad-gita

2025. március 29., szombat

Mester, bottal

A mester nem az, aki mindig erős.
Hanem az, aki átlátja saját gyengeségét, és nem költözik bele.
Nem lakik benne. Belenéz és megy vissza otthonába. Ahol ragyog a látás és látszik a való.

A mester nem az, aki nem botlik el.
Hanem az, aki elbotlik, feláll, nem dühös az útra, nem a rögre, nem a botra, se másra.
Csak leporolja magát, s megy tovább.
Mert mindig jár, nem pihen végtelen, megy előre megállíthatatlanul.

2025. március 28., péntek

Intimitás

Az ember vágyik az intimitásra,
de megnyílni nem mer;
félelmetes, vagy szégyenletes,
mint levetkőzni a strandon.
Pedig tudvalevő, hogy enélkül
közeli, meghitt, megbízható,
stabil, biztonságos
kapcsolat nem születik.
Vagyis biztonságtalanodáson át
vezet az út a biztonsághoz,
annak teljesebb formájához,
mert kapcsolat kell ahhoz,
hogy a magányos félbiztonság
egy egésszé legyen.
Az ember megosztani akar.

Egyedül nem tud megosztani
semmit, sem ötletet, sem örömöt,
sem félelmet, sem bizalmat.
Egyedül nem nyílik ki,
egyedül nem kezd sugározni,
egyedül bezáródik, kihuny,
kihűl valami bent
- kemény, hideg, porló
lesz az ember.
Talán ezért mondják,
hogy társas lény,
hiszen tűz, élet, fény
csak emberi kapcsolat
gyümölcse lesz.
S ennek alapja az
intimitás.

2025. március 25., kedd

A valóság járása

Vannak az analógia tudományok, amik a valóság egy-egy modelljével dolgoznak.
Sokat tudhatunk meg belőlük önismeretileg és addig hasznosak is, míg erre használjuk őket.

Asztrológia, numerológia, pszichológia, családállítás, germán medicina, kínai medicina, kabbala, ji csing, tarot, ajurvéda, stb. Mind analógiákkal dolgoznak.

Amint azonban a valóságot azonosítjuk, ezekkel a modellekkel, hibát követünk el, mintha azt hinnénk, hogy a mankós járás a természetes járás, vagy mintha a newtoni fizika lefedné a maxwelli fizikát.

A valóságot csak megfigyelni és megismerni lehet, bármi mással beazonosítani nem. Hiszen bármi egyébbel azonosítjuk a valóságot, az már nem a valóság.

        Ezért a bölcs ember az önismereti utakat felhasználja, s őket, mint a sebesüléséből felgyógyuló, váltogatja, mint a botokat és mankókat. Aztán végül mindet eldobja, ha meggyógyult, mert várja őt a valóság járása.