"Miért gondoljátok?
Egy öregember és a fia a domboldali magányos erdőben éldegéltek. Egyetlen értékes tulajdonuk egy ló volt.
Egy szép napon a ló elvágtatott.
Jöttek a szomszédok, hogy kifejezzék együttérzésüket.
– Milyen borzasztó! – sopánkodtak.
– Miért gondoljátok? – kérdezte az öregember.
A ló másnap hazatért, és magával hozott néhány vadlovat. Az öregember és a fia becsukták a lovak mögött a kaput.
Jöttek a szomszédok nagy sietve.
– Milyen nagyszerű! – lelkendeztek.
– Miért gondoljátok? – kérdezte az öregember.
Másnap, amikor a fiú megpróbálta megülni az egyik vadlovat, leesett róla és eltörte a lábát.
Amikor a szomszédok hírét vették, menten odatódultak.
– Ó, de borzasztó! – jajongtak.
– Miért gondoljátok? – kérdezte az öregember.
Másnap azután bevonult a hadsereg, és arra kényszerítették a fiatalokat, hogy beálljanak katonának, és a messzi északon hadakozzanak a barbárok ellen. Sokan közülük sohasem tértek vissza.
De a fiú nem tudott menni, mert törött volt a lába." (Li An)
Nincsenek jó és rossz dolgok, csak történések vannak. Ezek egy pillanatban tűnhetnek rossznak, egy másik pillanatban tűnhetnek jónak. De a dolgok nem jók és nem is rosszak, csak vannak. A jó és rossz a hozzájuk fűződő gondolataink nyomán tűnik valóságnak. Az eseményeket nem besorolnunk kell, hanem csak semlegesen figyelni. A gondolatokat is, mert azok is csak dolgok. "Ne ítélj" - mondta Jézus, és ha megfogadjuk tanácsát, a valóság tűnik fel számunkra, az igazság, és "az igazság szabadokká tesz titeket" - ígérte Jézus. Így van.
"Az Istennek szép minden és jó és jogos, emberek gondolják ezt jogtalannak, amazt meg jogosnak." (Hérakleitosz)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.