2016. november 28., hétfő

Örömteli kötelesség 2.

Aki valódi önmagában találja meg örömét, akinek emberi élete az érzékkielégítő, önző élet helyett, igazi önmagának kiteljesedését szolgálja, s aki egyedül igaz önmagában érez teljes elégedettséget, annak számára nincsen kötelesség.
Annak az embernek, akiben valódi önmaga kiteljesedett, nincsen semmi célja előírt kötelességei végrehajtásával, de arra sincs oka, hogy ne végezzen ilyen munkát. Az ilyen ember nem függ egyetlen más élőlénytől sem.
Ezért az embernek kötelességből kell cselekednie, de nem nyűgként, hanem örömmel, s anélkül, hogy tettei gyümölcseire vágyna, mert aki vonzódás nélkül cselekszik, az eléri a legbelsőbb ént.

Az Én éneke

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.