A siker titka, a jógád kulcsa

Észre szoktad venni, hogy épp dolgoznál, de valamiért nem megy úgy, ahogy szeretnéd? Hol eszedbe jut a holnapi találkozó, hol rád írnak cseten, hol még gyorsan befejezel egy levelet? Ide-oda kapkodsz, ezt is, azt is csinálod és a végén épp, amit csinálsz, nem halad előre?

Van a jógában erre egy megoldás. A drishti a jógában egy olyan pont, ahova a gyakorló a figyelmét fókuszálva az elméje szétszórt voltát megszünteti és azt -  ahogy a jóga írások nevezik -  "egyhegyűvé" teszi. Mire jó ez? Ahogy ekkor az elme az érzékekkel való kifelé érzékelést befelé fordítja, a koncentráció létrejön, s az elme ereje megnő. Ez a megnövekedett erő teszi képessé a jógagyakorlót az átalakítások, tisztítások, az elengedés és a gyakorlás - vagyis a munka - hosszú időn át tartó végzésére.

A meditáció is erről a tőről fakad egyébként. Ha azt hitted, hogy a meditációnál leülsz, becsukod a szemed és egy virágos rétre képzeled magad, akkor még nem érted. A meditáció az a koncentráció, mínusz az egy pontra való figyelem, mínusz az erőlködés. A hosszabb koncentráció után bekövetkezik az ellazulás és a külső drishtiről belső drishtire váltás, s aztán még beljebb húzódik a figyelem, az ÉNre. Az ÉN annyira meghatározhatatlan valami, hogy a figyelem egy pontra való irányulása kitágul tőle. Nem szétszórt lesz, hanem kiterjedt. Ekkor következik be az ellazulás, s a meditáció. Vagyis meditálni nem tudunk, meditációt nem vagyunk képesek gyakorolni, a meditáció csupán bekövetkezik. A meditáció éberség.

Mi lehet ez a fókuszpont, ami ide vezet? Ez a fő érzékelési területedtől függ. Ha macska lennél, akkor bizonyosan egy egér motoszkálásának a hangja. Ha kutya lennél, akkor egy jó füstöltkolbász illata. De mivel ember vagy, ezért a szemednek kell valamit hosszan nézni, mert ez a fő érzékszerved. Mi lehet ez, amit nézhetsz? Figyeld meg, hogyan változik jógánként:

- Hatha jóga:
A tested pontjai, pl.: orrhegy, harmadik szem, köldök, kéz, lábujjak, messze jobbra, messze balra, hüvelykujj, ég.
- Rádzsa, Kundalini jóga:
A hatha drishtiken túl a szemöldökök között, orrhegy, áll közepe, korona csakra. De ezek már inkább mentálisak.
- Karma jóga:
A másik ember.
- Bhakti jóga:
Isten.
- Dzsnyána jóga:
Én.

Ugye, hogy változik? A hathánál még külső, fizikai, a rádzsánál, kundalininél már belső, mentális. A karmánál kívül esik az egyénen, a mások odaadó szolgálata által. A bhakti jógában lelki természetű. A dzsnyánában túl van a fizikain, mentálison, lelkin. Vagyis a látásod a szemed fizikális érzékelésétől kiterjed az elméd látásáig.

Az, hogy Te mire vagy képes figyelni, fogja megmondani, hogy melyik jóga való Neked. De ha nem jógázol (úgy hiszed), akkor is ez a figyelmi pont fogja megmondani, hogy hogyan lehetsz sikeres. Ezért ne gondold, ha Te az egyik féle drishtire nem tudsz figyelni, akkor Te nem lehetsz sikeres, vagy nem vagy jó jógi(ni). Csak figyeld meg magad és találd meg a Te drishtidet, a Te jógádat, a Te sikeredet.

Végül egy apróság, annak, aki azt hiszi ezek után, hogy egyik jóga magasabb rendű a másiknál, vagy egyik drishti magasztosabb, mint a másik. A drishti az a pont, ahol eléred Istent. A drishti Isten megnyilvánulása a számodra. Mind Egy, csak a testek és emlékek különbözők látszólag. Ragadd meg az Egyet és ne tágíts Tőle. Ha elérted, mindegy, melyik úton jöttél.

Namaszté
Varan Gopal