Az egó halála

"Amikor belül a "Ki vagyok én?" kérdést kérdezve én-kutatást végzünk, a vizsgált "én" nem más, mint az egó. Szintén az egó az, ami magát a vichara-t (kutatást) végzi. Az Önvalónak ugyanis egyáltalán nincs vichara folyamata. Ami a kutatást végzi, az is az egó. Az "én", amely irányában a kutatás történt, szintén az egó. A kutatás eredményeként a egó megszűnik és csak az Önvaló bizonyul egyedül létezőnek.
Mi a legjobb módja az egó megölésének, vagy inkább megszüntetésének? Minden személy számára az a módszer a legjobb, amelyik a legkönnyebbnek látszik, vagy amihez a leginkább van hajlama folyamodni. Mindegyik mód egyformán jó, mivel ezek mind ugyanahhoz a célhoz vezetnek, amely az egó és az Önvaló egyesülése. Amit a bhakta lemondásnak hív, a vichara-t végző ember gjána-nak (tudás) hív. Mindegyikük vissza szeretné vezetni az egót a forráshoz, ahonnan az előugrott, hogy ott egyesüljön a kettő.
Kérni az elmét, hogy ölje meg magát, olyan, mintha a tolvajból rendőrt csinálnánk. Menni fog veled mindenhová, és úgy fog tenni, mintha elkapná a tolvajt, de semmit sem fog találni. Tehát ehelyett befelé kell fordulunk, és látni, ahonnan az elme felemelkedik és akkor az megszűnik létezni."
Sri Ramana Maharshi: Bhagaván kincsei
http://www.sriramanamaharshi.org/wp-content/uploads/2012/12/Gems.pdf

Felesleges tehát az egót kergetni, egó-gyilkos gyakorlatokat végezni, vagy az egót külön keresgélni: az egó alakváltó ugyanis, s ő lesz a legnagyobb segítségünk abban, hogy soha ne sikerüljön. Az én-t kell keresnünk, vagy másképp mondva Istennek kell egészen alávetnünk magunkat, akkor az egó elenyészik.
Nem bánhatunk úgy sem embertársunkkal, sem tanítványunkkal, sem gyermekünkkel, mintha ő csak egó lenne, hisz' ott van benne az Önvaló is. Ne sanyargassuk, ne büntessük, ne haragudjunk rá, ne kiabáljunk vele. Irányítsuk figyelmünket inkább a benne levő istenire és kezeljük akként, az egoista megnyilvánulásaira pedig ne fordítsunk figyelmet, idővel úgyis kimúlik. Kezelj valakit egóként és egó marad; kezelj valakit Istenként és Azzá lesz.

Ahogy pedig a Római levélben (6:6-11) olvassuk az egóról (óember): "Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől. Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. Hiszen tudjuk, hogy Krisztus, aki feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta. Mert aki meghalt, az meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, aki pedig él, az az Istennek él. Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban.".