Ho'oponopono

A Ho'oponopono (ho-o-pono pono) egy ősi Hawaii gyakorlat a megbékélésre és a megbocsátásra. Hasonló megbocsátás gyakorlatot végeztek a Csendes-óceán déli részén levő szigeteken, beleértve Szamoát, Tahitit és Új-Zélandot. Eredetileg a Ho'oponopono-t gyógyító papok gyakorolták vagy a papsághoz közel álló személyek, a családtagok közti olyan személyen, aki fizikailag beteg volt. A modern változatokban a családban a család idősebb tagja végezte, illetve az egyén egyes egyedül önmagán. (Wikipedia)

---

(Az alábbi kivonat a Hogyan működik a ho'oponopono módszer? nyomán készült.)

Egyszerűen megfogalmazva a Ho'oponopono annyit jelent, hogy valamit jóvátenni, egy hibát kijavítani. Hawaii őslakosai szerint a hibák olyan gondolatok nyomán keletkeznek, amelyeket múltbeli fájdalmas emlékek piszkítottak be. A Ho'oponopono révén el tudjuk engedni ezeknek a fájdalmas gondolatoknak vagy hibáknak az energiáját, amelyek felborítják az egyensúlyt és betegséget okoznak.

A következő felismerések alapján alakítjuk az életünket és a kapcsolatainkat:
1. A fizikai univerzum gondolataim tárgyiasulása.
2. Ha a gondolataim károsak, káros fizikai valóságot fognak teremteni.
3. Ha a gondolataim tökéletesek, olyan fizikai valóságot fognak teremteni, amelyben túlcsordul a szeretet.
4. 100 százalékban felelős vagyok azért, hogy a fizikai univerzumomat olyannak teremtettem, amilyen.
5. 100 százalékban felelős vagyok a beteg valóságot teremtő káros gondolataim kijavításáért.
6. Nincs olyan, hogy "odakint". Minden gondolatként létezik az elmémben.

Joe Vitale idézte Dr. Ihaleakala Hew Len szavait a módszerről:
    Elmesélte, hogy három évig a Hawaii Állami Kórházban dolgozott. Az elmebeteg bűnözők osztálya nem volt éppen veszélytelen hely. Havonta felmondott valamelyik pszichológus. A munkatársak folyton beteget jelentettek, vagy egyszerűen csak otthagyták az osztályt. Az ápolók hátukat a falnak vetve közlekedtek az osztályon, nehogy valamelyik ápolt megtámadja őket. Nem volt kellemes ott élni, dolgozni, de még a puszta látogatás is nyomasztó élmény volt.
  Dr. Hew Len soha nem végzett a betegeken orvosi kezelést. Soha nem végzett velük terápiát. Azt vállalta, hogy átnézi az leleteiket. Amikor a leleteket nézte át, saját magán dolgozott. Ahogyan saját magán dolgozott, úgy kezdtek gyógyulni a betegek.
Néhány hónap után a bilincsben tartott betegeknek megengedték, hogy szabadon járkáljanak - mesélte. Akiket erősen gyógyszereztek, azoknak csökkentették az adagját. És elkezdtek hazaengedni olyanokat, akikről úgy gondolták, hogy örökre az intézetben fognak maradni.
De ez még nem minden - folytatta - a személyzet tagjai is elkezdték élvezni a munkába járást. Megszűntek a hiányzások és a fluktuáció. A végére több dolgozónk lett, mint amennyire szükségünk volt, mert a betegeket egymás után engedtük el, a személyzetből pedig senki nem hiányzott. Be is zárták ezt az osztály később.
Itt fel kellett tennem a kérdést:
- Mit tettél magadban, amivel megváltoztattad ezeket az embereket?
- Egyszerűen csak megtisztítottam az énemnek azt a részét, amit megosztottam velük.
A Ho’oponopono a problémákat nem nyűgnek, hanem lehetőségnek tekinti. A problémák nem mások, mint visszajátszott múltbeli emlékek, amelyek azért jönnek elő, hogy lehetőséget kapjunk a szeretet szemeivel való látásra és az inspirációból történő cselekvésre.
A problémáim nem mások, mint a tudattalanomban visszajátszott emlékek. A problémáimnak nincs köze senkihez, semmilyen helyhez vagy helyzethez. Ezek a problémák "panaszolt panaszok", ahogyan azt Shakespeare költőien megírta az egyik szonettjében.
Amikor azt tapasztalom, hogy az emlékeim problémákat játszanak vissza, van két választásom. Választhatom azt, hogy továbbra is kötődöm hozzájuk, vagy pedig Istenhez folyamodom azért, hogy szabadítson meg tőlük átalakítással, így az elmémet vissza tudom állítani eredeti nulla, üres állapotába, az emlékmentesség állapotába. Amikor mentesülök az emlékeimtől, akkor valódi Önmagam vagyok, ahogyan Isten létrehozott pontosan a saját maga hasonlatosságára.
Amikor a tudatalattim zéró állapotban van, olyankor időtlen, határtalan, végtelen és a halál sem érinti. Ha viszont az emlékek diktálnak, akkor elakad az időben, a térben, a problémákban, a bizonytalanságban, a káoszban, a gondolkodásban, a problémákkal való megbirkózásban és a dolgok kezelésében. Ha megengedem, hogy az emlékek uraljanak, akkor feladom az elmém élességét és az Istennel való összhangomat. Ha nincs igazodás, nincs inspiráció. Ha nincs inspiráció, nincs cél.
Mindannyian úgy jöttünk erre a világra, hogy a "panaszolt panaszaink" már készen voltak. A problémák emlékeinek nincs közük emberekhez, helyekhez vagy helyzetekhez. Ezek nem mások, mint lehetőségek a szabadságunk megszerzésére.
Ha teljes felelősséget viselsz az életedért, akkor minden, ami az életedben megjelenik - egyszerűen azért, mert ott van az életedben - a te felelősséged.
Az egész világot te teremted, szó szerint.
A probléma nem másokkal van, hanem veled. És ha meg akarod őket változtatni, akkor magadat kell megváltoztatnod.
- Pontosan mit csinált, amikor a betegek kartonját nézegette?
- Folyamatosan azt mondogattam, hogy bocsáss meg, szeretlek - magyarázta.
- Ennyi?
- Ennyi.
A dolog úgy áll, hogy önmagunk javításának a legjobb módja az, ha szeretjük magunkat. És ahogyan magadat javítod, úgy javítod a világot is.
A lényeg, hogy életünkben mindenért vállaljuk a 100 százalékos felelősséget: mindenért. Azt mondja, az ő munkája saját maga megtisztítása. Ennyi. És ahogyan megtisztítja magát, a világ is megtisztul, mert ő maga a világ. Minden, ami rajta kívül van, kivetülés és illúzió.
Kétféleképpen élheted az életedet - magyarázta Dr. Hew Len. Az emlékeidből, vagy inspirációból. Az emlékek visszajátszott régi programok. Az inspiráció pedig az, amikor Istentől kapsz üzenetet. Az inspiráció az, amire szükséged van. És csak akkor hallhatod meg az Istenit és kaphatod meg az inspirációt, ha minden emlékedet kitörlöd. Csak annyit kell tenned, hogy mindent kitisztítasz.

A leggyakrabban használt tisztítási módszer:
Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg. Köszönöm. Szeretlek.

Ha felmerül egy "probléma", csendesedjünk el és szívből kezdjük el a fenti 4 rövid mondatot ismételgetni.

Amikor azt mondod: "sajnálom", ezzel a mondattal vállalod a felelősséget a dolgok létrejöttéért.

Amikor azt mondod: "kérlek, bocsáss meg", megkapod Istentől a megtisztulást a konkrét helyzetben megjelenő negatív programodtól.

Amikor azt mondod: "köszönöm", a háládat fejezed ki és a hitedet, hogy a dolgok mindenki számára a legjobb módon alakulnak.

Amikor azt mondod: "szeretlek", meggyógyul benned az a korlátozó program, amivel előidéztél egy békétlen helyzetet. Átalakítja a megrekedt energiát, hogy az ismét szabadon áramolhasson.

---

"A belső békéhez vezető út, mely a meditáción keresztül vezet, azzal a felismeréssel kezdődik, hogy a belső béke pusztítója nem valami külső ellenség, hanem bennünk magunkban van. Ezért a megoldás szintén bennünk van. Az ezt követő belső változás nem történik meg azonnal - ahogy például felkapcsoljuk a lámpát-, de hetekbe, hónapokba, évekbe telik." -- Dalai Láma

"Az ember legnagyobb tévedése, ha azt gondolja, hogy ő természettől fogva gyönge vagy rossz. Minden ember igazi természete isteni és erős. Ami benne gyönge vagy rossz, az csak szokásaiban, vágyaiban és gondolataiban áll,
de nem benne magában." -- Ramana Maharishi


Vonatkozó versek a Bibliából

Az Úrral egy lélek:
Pál első levele a korinthusiakhoz 6,17: "Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ő vele."

Az Úr bennünk, s mi Őbenne:
Pál levele a galatákhoz 2,20: "Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem."
Pál levele a rómaiakhoz 6,6-11: "Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől. Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. Hiszen tudjuk, hogy Krisztus, aki feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta. Mert aki meghalt, az meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, aki pedig él, az az Istennek él. Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban."
Az apostolok cselekedetei 17,24-28: "Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban, nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből; hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: Bizony, az ő nemzetsége vagyunk."

Isten képmása vagyunk, de nem testileg, hanem lelkileg:
Mózes első könyve a teremtésről 1,27: "Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket."
Mózes első könyve 5,1: "Ez az Ádám nemzetségének könyve. A mely napon teremtette Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremtette azt."

Az Ő lelke van bennünk:
Mózes első könyve 2,6-7: "Azonban pára szállt fel a földről, és megnedvesítette a föld egész színét. És formálta az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehelt az ő orrába életnek leheletét. Így lett az ember élő lélekké."

Vele egy a lényegünk:
János evangéliuma 10,34-36: "Jézus így válaszolt: „Nincs-e megírva a ti törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok? Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni, akkor, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, arról ti azt mondjátok: Káromlást szólsz, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?!"

Ő pedig Mindenható:
A jelenések könyve 1,8: "Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható."

S nekünk is ideadja hatalmát:
Máté evangéliuma 18,18: "Bizony, mondom néktek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is."
Lukács evangéliuma 6,37: "„Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik."
János evangéliuma 20,21-23: "Jézus erre ismét ezt mondta nekik: „Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.” Ezt mondván, rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyetek Szent Lelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.”"

De ez nem a test, hanem csakis a lélek:
Pál levele a rómaiakhoz 8,1-6: "Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a törvény követelése teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint. Mert akik test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaival. A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség."

Szavaink hordozzák ezt a hatalmat:
Pál levele a rómaiakhoz 10,10: "Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk."
Máté evangéliuma 12,36-37: "De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged.”"
Márk evangéliuma 9,23: "Minden lehetséges annak, aki hisz."
Márk evangéliuma 11,23: "Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! - és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik -, annak meg is adatik az."

A problémák emlékei, a "panaszolt panaszaink" valójában lehetőségek:
János evangéliuma 9,1-3: "Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?” Jézus így válaszolt: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.”"

Ez a kijavítás és ez az egység a feladatunk:
János evangéliuma 17,22-23.26.: Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél. És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük.


Végül pedig felmerül a kérdés: de miért nincs alany, kihez szólnak ezek a kijavító, tisztító mondatok? Önmagadhoz. Istenhez. A másik emberhez. Egy másik teremtményhez. Az adott helyzethez. És valójában mindhez, de mindig csak Egyhez. Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat. Ha gyakorlod a "tisztítást", rájössz, hogy "te" nem is létezel, csak Egy, csak Lélek, minden megkülönböztetés, minden elhatárolás, minden elnevezés, minden formai megnyilvánulás felesleges és haszontalan. Csak Egy. Te Az vagy. Tat tvam asi.