Rabországban minden ingyen kéne

Avagy a fiz€tő$$é válá$

Kulcsszavak: #ingyen #fizetős #olcsó #drága #kihasználás #kizsákmányolás #piszkos-e.a.pénz #profizmus #stúdió.vs.oktató #respect.metoo

Emlékszem, mikor első jógaoktatói képzésem végeztem, elterveztem, hogy én ingyen fogok jógát oktatni gyerekeknek. Elkezdtem, lelkesedtem, jó volt. A szülők beíratták szemük fényét még 3-4 magánfoglalkozásra. Az idő múlt, tanulni kellett, a tanítónénik szóltak: kedves szülők, ez sok lesz. A címzettek hezitáltak, s végül húztak a sorból. Az ingyenes jóga pórul járt, mint a legolcsóbb foglalkozás. Nem az olcsóság, hanem "a drágább jobb" elve döntött. Első lecke.

Magánlakásban is tartottam jógát, már felnőtteknek, ingyen. "Most halasszuk el, mert beteg a gyerek". "Most halasszuk el, mert fáradt vagyok". "Most nem alkalmas, mert jönnek hozzánk". Az ingyen jött lehetőség könnyen ment. Nem volt súlya, pénz, elkötelezettség, áldozat, amit hoztak volna érte. Ami ingyen van, gyanús. "Miért adja ingyen? Amott jó pénzért adják... A drágábbat választom, az megbízhatóbb..." Második lecke.

Fizetős jógaoktatói szolgáltatásra váltottam, jógastúdió, bérlet, óradíj. Az emberek nemhogy nem elmaradtak, de még jöttek. Tök természetes volt nekik, hogy fizetnek az óráért. Ami persze furcsa volt azoknak, akik addig ingyen kapták. Miért is akartam én kezdetben ingyen adni? Élt bennem egy naiv kép, hogy ami ingyenes, az nemes, az isteni, az spirituális. Hát nem így van. Hogy ami fizetős, az alantas. Hát így sincs. A pénz vajon mi? Piszkos? Megmutatta magát, hogy nem. A pénz inkább energia, áldozat és semmi köze a piszokhoz, a "bálványhoz". Szeretem a pénzt, kedvelem a pénzt. A pénz jó mérőeszköze annak, mennyire veszel komolyan valamit. A pénz spirituális. Bármilyen nemes cél megtámogatható vele és a legmagasabb ügy is elhal hiányában. Harmadik lecke.

Folytattam a tanítást, megjelentek a kérdések, a kérdezők, a problémák, melyekre a jóga, a mantrák, a védikus írások mélyén a válasz. És nyúltak a beszélgetések, a "lifecoaching - tudatos életvezetés" tárgyú, tanácsadás színezetű barátságok, melyben én nem kérdeztem, kértem, viszont válaszoltam, adtam. A Mantradoki ( https://m.facebook.com/mantradoki ) ezután született, miután ketten is azt láttuk, hogy van igény a tudatos életmódviteli tanácsadásra, a mantra-terápiára, a jóga problémákra alkalmazott használatára. Fizetős szolgáltatás... "Ssssss... Mi van? Ezért fizetni kell?" Csengett fel valami kis csengő a fejekben. Mert voltak, akiknek tiszta volt. De voltak, akiknek "kizsákmányolás szag" kezdett terjengeni a levegőben... Hiszen amíg nem volt a Mantradoki ( https://m.facebook.com/mantradoki ), addig rendelkezésre álltam, ha kérdeztek. "Most is segítesz, ha kérdeznek, vagy már nem?" Igen és nem, vagyis már nem úgy. Elmondom, hogy.

Szóval fizetőssé nem azért válik egy szolgáltatás, mert felütötte a fejét a kizsákmányoló kapitalista ott belül. Hanem azért, mert felismerésre kerül egy igény, melyre jól megfogalmazható egy válaszadási mód, kiépíthető hozzá egy biztos válaszadású processz és hozzárendelhető egy piacképes ár is. Mert a processzben jól láthatóan kitűnik a felhasznált információs vagyon, a ráfordított személyi és időbeli energiák és az egész megoldó keretrendszer mérhetővé válik. A ráfordított energia, mely megoldást termel, kimutatható. És amihez energia kell, ahhoz ráfordítás kell.  Ilyen egyszerű ez. Bemész a boltba, kérsz egy kenyeret, megmondják, hány forint. Tankolsz a kúton és kifelé kérik az árát. Koncertre szeretnél menni, s előre megveszed a jegyet. Elmész gyónni, de egyháztagnak kell lenned hozzá, aki persze fizet... Mindenhol fizetsz. Az anya vajon ingyen adja a gyerekének odahaza a vacsorát? Nem, ez csak a látszat. Ő fizet érte.

Van-e tehát olyan, hogy jóga biznisz? Eretnekség-e ilyet emlegetni? Vagy jóga marketing? Szabad-e ilyet mondani? Mennyit kérhet egy jógaoktató pironkodás nélkül? 600-at? 25%-ot? Vagy fix pár ezret, függetlenül attól, mennyien jönnek órára? Évről évre ugyanannyit, vagy esetleg megpróbálhat annyiért órát adni, mint egy masszőr? Ér annyit egy jógaóra, mint egy lávaköves masszázs? Ér annyit egy jógaoktató egy stúdiónak, hogy rendesen meg is fizesse érte? Hogy a jógaoktató ne úgy érezze, ha óra után hazamegy, hogy ma is kizsákmányolták? A jógaoktatói ipar (jajj, még egy mumus) ki nem mondott nevű Voldemortjairól beszélek.

Miért is akarna egy jógaoktató megélni a jógaoktatásból? Nem a luxusterepjáró miatt... ;) Mert jobban akarja csinálni. Jobban, mint x-ed rangú mellékállásban űzve. 100%-ban a fejlődésre koncentrálva. Hogy az óráin a vendégek valóban jóga-élményt kapjanak, s ne csak testedzés legyen. A jógaoktatónak két beviteli energiaforrása van: hogy fizetnek az óráiért és hogy eljárnak az óráira rendszeresen. Cserébe ő minden órán kapcsolatba lép a felsőbb lélekkel és lehozza neked a belső békét.

A jógaórán kívüli életmód-tanácsadási beszélgetés (mert ilyen is van egy jógaoktató praxisában) ugyanez. Egy profi oktató nem akarhat tovább baráti beszélgetésnek látszó eszmecserében tanácsot adni, mert nem tud olyan alaposan megfontolt segítséget nyújtani, mint egy szolgáltatás keretein belül. És nem folytathat ilyen - beszélgetésnek álcázott - időtöltést, mert energiát von el olyan tevékenységektől és személyektől, amikre, akikre fókuszálni akar. És egy felelős jógaoktató nem hitegetheti, ringathatja az embereket abban a naiv elképzelésben, hogy ingyen elérhető a változás, a gyógyulás, miközben minden változás energiabevitel útján indul el.

Rabországban minden ingyen kéne... A börtönben a pénz másképp működik, sok dolog ingyen jár, soknak meg nincs értelme. Pénzmozgás ugyan van, de sokkal kisebb, mint idekint. Inkább a kapcsolatok, a szívességek működnek. Magyarország rabország. Összehasonlítva fejlettebb államokkal, jól látható, mennyi itt a fizikálisan, szociálisan, gazdaságilag, politikailag, emocionálisan, mentálisan rab ember. Az addikciók Mekkája vagyunk. Ha valahol, hát itt szükség van a jógára, ami a teljes, végleges és tökéletes szabadságot hozza el az embereknek. De ehhez nekünk, "jógásoknak" kell rendszeresen gyakorolni és engedni hatni a gyakorlást nem csak a csípőnk, vállunk, de az elménk, szívünk kinyitására is. Hogy a "minden ingyen kéne" helyett természetessé váljon, hogy mindenért fizetünk. Hogy az üzletben fair-ek legyünk és járjon mindenki jól. És hogy merjünk beszélni olyan dolgokról, amiről más csak szégyenkezve hallgat és évtizedeken át csendben tűri, hogy megalázzák. (És itt elismeréssel adózzunk mindazoknak, akik részt vesznek a #metoo csendes felegyenesedésében.)

A jóga teljes, végleges és tökéletes szabadság. De az nem egyszer, majd 70 év gyakorlás után jön el. Az itt van, most benned. Te magad vagy. Állj bele. Szilárdulj meg benne. Használd. És segíts vele szegény, rab Magyarországnak.