"A transzcendentalistának testét, elméjét és lelkét a Legfelsőbbel kapcsolatban kell használnia. Egyedül, magányos helyen kell élnie, mindig figyelmesen szabályozva elméjét. Meg kell szabadulnia minden vágytól és birtoklástudattól.
A yoga gyakorlásához az embernek egy magányos helyre kell vonulnia. Terítsen kuśa-szénát a földre, azt pedig takarja le őzbőrrel és egy puha ruhadarabbal. Az ülés ne legyen se túl magas, se túl alacsony, és szent helyen álljon. Ezután a yogī vegyen fel rajta egy szilárd ülőhelyzetet, s gyakorolja a yogát, hogy elméje, érzékei és cselekedetei szabályozásával, valamint az elme egy pontra rögzítésével megtisztítsa a szívét.
Testét, nyakát és fejét tartsa egyenes vonalban, és szemét rendületlenül szögezze az orrhegyére. Így – nyugodt és legyőzött elmével, a félelemtől megszabadulva, a nemi élvezetről teljesen lemondva – szívében Rajtam meditáljon, s Engem tegyen élete végső céljának." (Bhagavad Gítá 6.10-14)
A jóga gyakorlása pont így történik. Magányos, önfegyelmezett, Istenre irányuló tevékenység. Az élet, az elme, a tettek minden területén szabályozottság - nem elfojtás és nem kicsapongás, hanem a Buddhától jól ismert középút.
"A „szent hely” zarándokhelyet jelent. Indiában a yogīk – a transzcendentalisták, vagyis a bhakták – mind elhagyják otthonukat, és szent helyeken – Prayāgában, Mathurāban, Vṛndāvanában, Hṛṣīkeśában, Haridvārában – telepednek le, és szent folyók, így a Yamunā és a Gangesz mellett, magányban gyakorolják a yogát. Gyakran azonban ez nem lehetséges, főleg a nyugati emberek számára. A nagyvárosok úgynevezett yoga-közösségei az anyagi javak megszerzésében talán biztosíthatnak némi sikert, ám az igazi yoga gyakorlására egyáltalán nem alkalmasak. Aki nem fegyelmezi önmagát, s akinek elméje zavarodott, az nem tud meditálni. A Bṛhan-nāradīya-purāṇában ezért az áll, hogy a Kali-yugában (a jelen yugában,korszakban), amikor az emberek többnyire rövid életűek, lassúak a lelki felemelkedésben, és mindig számtalan dolog miatt aggódnak, az Úr szent nevének éneklése a legjobb módszer a lelki önmegvalósításra.
harer nāma harer nāma
harer nāmaiva kevalam
kalau nāsty eva nāsty eva
nāsty eva gatir anyathā
„A nézeteltérések és a képmutatás jelen korszakában az Úr szent nevének éneklése az egyetlen lehetőség a felszabadulásra. Nincs más út, nincs más út, nincs más út.”
" (A Bhagavad Gítá magyarázata)
Harer naama, harer naama, harer naama: a Név ismétlése, melynek jelenkori, Káli júgabeli formája: Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré. Így jógázzunk a Védák szerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.