A jógáról azt mondják, négy úton járható: karma, dzsnyána, bhakti, rádzsa. Jól mondják.
De ha meg akarod érteni, a négy nem négy. A rádzsa nem egy a négy közül, hanem a másik három módszertana. A három sincs külön egymástól, hanem az egy jógának három megnyilvánulása. A karma, dzsnyána, bhakti Isten hármas személyiségének kivetülése: Brahmá, Síva, Visnu; vagy Atya, Szentlélek, Fiú; vagy Szat, Csit, Ánanda. A karma jóga Brahmá, az Atya, a Teremtő, a Szat, a Létezés, az Igazság; a dzsnyána jóga Síva, a Szentlélek, a Pusztító-Megújító, a Csit, a Tudatosság; a bhakti jóga Visnu, a Fiú, a Fenntartó, az Ánanda, az Üdv, a Boldogság, a Szeretet kivetülése. Ez a három egy.
Ahogy gyakorolni kell, azt írta le Patandzsali a Szútráiban, ez a nyolc tagú jóga, a rádzsa. A nyolc tag gyakorlása a négy út gyakorlása. A tagok nem lépések, amiket egymás után hajtunk végre, hanem egyetlen fának a nyolc ága: egyszerre gyakoroljuk őket. Nincs tehát olyan, hogyha majd tökéletességre jutottam mondjuk a karma jógában, akkor feljebb léphetek a dzsnyánára, vagy a bhaktira. Nincs olyan, hogyha majd egyszer tökéletes leszek az ászanában, akkor feljebb léphetek a pránajámára, vagy ha sokat meditáltam évtizedeken-évszázadokon át, akkor feljebb léphetek a szamádhira. A jámát is most kell gyakorolni és a szamádhit is. Szamádhi nélkül sosem lesz tökéletes a jámád és jáma nélkül sosem lesz tökéletes a szamádhid.
Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni, ez az útja a jógának és az egész kulcsa a Szeretet, az Íshvara pranidhána.
A négy út három, a három egy. A Bhagavad Gítában Krisna úgy fejtegeti őket, mintha külön állnának, de ha jobban odafigyelünk, meglátjuk, hogy mindvégig ugyanarról az egyről beszél, ez is az Ő játéka, a Lílá.
A jóga egy, de három, ami négy. Ami nulla, mert valójában nincs is jóga, mert csak te magad vagy (Átman), te vagy AZ (Brahman). ÓM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.