Nézz körül magad körül! Amerre látsz, élet, sürgés-forgás, napi ritmus. Nem a tiéd. A munkád, a hobbid, az ügyek sokasága. Nem a tiéd. A szeretett szüleid, a családod, a gyönyörű párod, az imádott gyermeked. Nem a tiéd. A sietés, a pihenés. Nem a tiéd. Az aggódás, a szorongás, a siker, a felszabadultság. Nem a tiéd. A végzettséged, okleveled, gazdagságod, szegénységed. Nem a tiéd. Az örömöd, a boldogságod, a szerelmed, a bánatod, a szenvedésed, az ellenséged. Nem a tiéd. A fájó és kedves emléked, az álmod, a merész terved. Nem a tiéd. A vallásod, a hited, a nemzeted, a neved, a sorsod. Nem a tiéd. Az erényed, a bűnöd, a tetteid tömege, a karmád. Nem a tiéd. A gondolatod, az érzésed, az érzékelésed. Nem a tiéd. A lélegzett levegő, az erő, a gyengeség, az egészség, a betegség, a mozgás, a test. Nem a tiéd. A születés, a halál. Nem a tiéd. Az az ember benned ott, akit úgy hívsz: "én". Nem a tiéd. A "lelked", a dharmád. Nem a tiéd.
Az egész csak körbevesz. Vendége vagy. Olyan, mint vándornak a vendégfogadó, bemész, ott vagy, elhagyod. Nem a tiéd. Ne ragaszkodj semmihez. Még magadhoz se. Nincs miért. Nem tudsz megtartani semmit. Nem a tiéd. Nincs aki meg tudjon tartani benned bármit is. Nincs hova tegye. Nincs, mihez ragassza, nincs mire akassza. Nem a tiéd. Meztelenül jöttél, az elején még tested sem volt, meztelenül is távozol, s tested is elveszted. Végy példát a levegőről! Belélegzed, pár pillanatig élvezed, s máris kilélegzed, már tudod, hogy sohasem volt tiéd. És próbálkozhatsz gyorsan, sokat lélegezni, vagy lassan, nagy visszatartásokkal: az az egy lélegzet, mit most éppen veszel, már elmúlik, már nem a tiéd.
Mit tégy hát akkor, fordulj magadba megkeseredve, dacosan, mint akitől elvettek mindent? Vagy felejtsd el ezt az egészet és próbálj meg gyűjtögetni? Figyeld a lélegzeted. Figyeld azt, aki e körforgás közepén mindent megtapasztal benned. Figyeld azt, aki látja a vendégfogadót és látja az utazót is. És élvezd a pillanatot. Ha átéled a "most"-ot, úgy érzed, egy pillanatig minden a tiéd és örömöt lelsz. Majd végül megleled azt, hogy ez sem tiéd, te csak vagy, te csak tudsz, tapasztalsz. És ekkor lelsz rá arra, amit úgy neveznek: boldogság. Te az vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.