Tudja valaki, hogy kell úgy igazán JÓL élni?
Hogy kell ezt az életet jól csinálni?
Azt hiszem, ez mindenkinek egy nagyon mély és személyes kérdés és válasz. Nekem ez a tiszta létezés állapotába lépni az állandó készenlét kényszeréből. A cselekvés keserű és édes gyümölcseit mind felajánlani Istennek: "Nem az én adósságom és nem az én érdemem, hanem a Tiéd.". A törvény/karma és a Lélek/dharma egyszerre igaz bennem. Lehetek sebzett és gyógyult; gyermek és vén; tanítvány és guru egyszerre. Megengedhetem magamnak a nemtudás szabadságát. A kontrollt, hogy Istené legyen. Az Istené, akinek több arca is lehet: Jahve, Atya, Mahadev, Narayan, Jézus, Krishna. A „kell”, „tartozom”, „helyes” kifejezések mellet ott van a „lehet”, „felajánlom”, „vagyok” is. A jól élést nekem nem megtanulni kell, hanem leszokni a rosszról, gyakorolva a jót. Leszokni a feszültségről, leszokni a magyarázkodásról, leszokni a jövő biztosításának kényszeréről, ahol én vagyok egyszerre a pap, az áldozat és a szemlélő. Mert nem csak egy baleset vagyok, hanem a feltétel nélküli Kegyelem tervének részese. Mert nem az számít, hogy ki vagyok, vagy mim van, hanem a személyes Isten bennem. Aham Brahmasmi.
