Karma jóga: energiamegmaradás

Karma jóga a megoldás, tedd a tetteidet, következetesen, lépésről lépésre, kötelességből, a gyümölcseihez való ragaszkodás nélkül, azokról lemondva. Akkor nem tudnak energiát rabolni tőled azok, akik másokból élnek.

Gondolj mindig rám

"Bárki legyen is az, ha élete végén egyedül Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet." (Bhagavad Gítá 8.5)

"Ez a vers a Kṛṣṇa-tudat fontosságát hangsúlyozza. Aki Kṛṣṇa-tudatban hagyja el testét, az azonnal a Legfelsőbb Úr transzcendentális hajlékára kerül. A Legfelsőbb Úr a tiszták legtisztábbja, ezért akik mindig Kṛṣṇa-tudatosak, azok szintén a legtisztábbak a tiszták között. A smaran („emlékezve”) szónak nagy jelentősége van. A tisztátalan lélek, aki élete során nem gyakorolta a Kṛṣṇa-tudatot, azaz nem végzett odaadó szolgálatot, nem tud Kṛṣṇára emlékezni. A Kṛṣṇa-tudat gyakorlását kora gyermekkorunkban kell elkezdenünk. Ha valaki élete végén sikert akar elérni, elengedhetetlen, hogy gyakorolja a Kṛṣṇára való emlékezés módszerét. Állandóan, szünet nélkül a mahā-mantrát kell énekelnie: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Az Úr Caitanya azt tanácsolta, legyünk olyan béketűrőek, mint egy fa (taror iva sahiṣṇunā). Számtalan akadály állhat annak az útjában, aki a Hare Kṛṣṇát énekli, ám e nehézségeket eltűrve az embernek folytatnia kell a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare éneklését, hogy élete végén a Kṛṣṇa-tudat teljes áldásában részesülhessen." (Magyarázat a Bhagavad Gítához)

"Ezért, Arjuna, gondolj mindig Rám Kṛṣṇa-formámban, s ezzel egy időben hajtsd végre előírt kötelességed, s harcolj! Tetteid Nekem ajánlva, elméd és értelmed Rám függesztve kétségtelenül elérsz majd Engem." (Bhagavad Gítá 8.7)

Az ember azt gondolja e versek alapján, hogy ó, akkor elég csak a halál pillanatában koncentráltan Istenre gondolni és hoppsz, máris hozzá kerül.

Vajon megalapozottan? Képes-e az ember csapongva élni, amikor könnyebb dolga van, mindenfelé szertelenül gondolkodni; majd végül a test halálához érve, ami egy elég nehéz pillanat, hirtelen összeszedni magát és kitartóan, egyetlen dologra koncentrálni? Vajon a figyelem nem erőfeszítés-e és nem olyan-e viselkedése, mint az izomé, melyet ha fejlesztünk, erősödik; ha pedig pihentetünk, gyengül, leépül?

Ha nem gyakorlod figyelmed összpontosítását Istenre a békés időkben, nem fog menni a nehéz pillanatban sem. Ha nem gyakorlod figyelmed összpontosítását Istenre most, akkor nem lesz róla emléked sem, amire emlékezhetnél később. És ha nem gyakorlod figyelmed összpontosítását Istenre most, akkor nem fogod őt megismerni sem. Mert amire figyelmet fordítunk, azt ismerjük meg. Amire hosszan figyelmet fordítunk, arról lesznek emlékeink.

Mindig csak a mostani pillanat áll rendelkezésedre, hogy elkezdd. A "majd elkezdem" nem opció. Az a soha. Cselekedj és közben mondd a Maha-mantrát. Így lassan eljutsz oda, hogy akármit cselekszel, mindegy, hogy sikerül-e, vagy sem; mindegy, mi a vége; a lényeg, hogy cselekedj és mondd a Maha-mantrát. Emlékezz Rá. Tetted célja pedig már nem annak gyümölcse, hanem a Legfelsőbb Én szolgálata. Így mindig csak a Maha-mantrát mondod és nem is cselekszel mást. Mert a mantra lesz az állandó "most"-od. Mindig úgy élj, mintha ez a pillanatod lenne az utolsó, s ha ezt teszed, életed végén egyedül Rá emlékezve hagyod el tested.

Csak ülj le egy kicsit

Ez a nap során a legfontosabb teendő, felkelés után és lefekvés előtt. Csak ülj le egy kicsit.

Ülj, ne állj, ne sétálj, ne feküdj. Egyenesen, ne görnyedten. Mozdulatlanul, ne izegve-mozogva. Ellazulva, ne feszülten. Csukott szemmel, ne nézelődve. Csukott szájjal. Maradj csöndben, mozdulatlan és csak ülj, pihenj. Maradj éber és figyelj. Figyeld a testet, figyeld a lélegzetet, figyeld az érzéseket, figyeld a gondolatokat, figyeld magad. Figyeld az ént.

Vedd észre a gondolatokat, érzéseket, amik kavarognak benned, körülötted. Fókuszálj rájuk, mikor észreveszed őket, figyeld meg őket. Észreveszed, hogy egyik sem te vagy. Menj mögéjük, keresd meg magad. Pihenj meg magadban. S amikor újabb gondolat, vagy érzés merül fel, figyeld meg és menj mögé. Pihenj meg magadban. Térj vissza mindig magadhoz.

Amit így kialakítasz, az az, hogy elszakadj időről időre a cselekvéstől, beszédtől, érzéstől és gondolkozástól és visszatérj magadhoz. Mert egész nap mindig csinálsz valamit, beszélsz, érzel, gondolkodsz, csak magaddal nem vagy. És ezért érzed az egészet üresnek. Ezért keresel módszereket. Pedig valójában nincs módszer, csodagyógyszer, titkos összetevő, az alkímia titka. Csak ülj le egy kicsit és maradj csendben. Én vagyok.

Gondolatok

A gondolatok legnagyobb átverése, hogy azt hisszük, végig kell őket gondolni. Azt hisszük, hogy a problémákat meg kell oldani. Pedig csak meg kell szűnni a gondolkodástól és velük a problémák is megszűnnek.
Amikor az ember elméje elcsendesedik és a gondolatok hullámzása megszűnik, akkor az ember megszűnik a téves azonosulástól és igazi önmagával azonosul. Ez a jóga állapota.